FEKETE LYUK
Az éterrészecske hipotézis alapján számítógépes szimulációval bebizonyítottuk, hogy a részecskék az elektronok egymást taszító hatását hozzák létre. Ugyanakkor sok elektron együttes hatása a gravitációs jelenséget is létrehozza.
A naprendszerekből bármilyen okból kilökődött elektronok a maguk gravitációjánál nagyobb hatású periodikusan jelentkező éterrészecske ütközést kapnak, melyet a teljes spektrumú rezonancia-rendszerek okoznak (elektromágneses hullámok).
Fentiek miatt az összes elektron a minden irányból jelentkező gravitációs hatás és „sugárnyomás” eredőjének irányába gyorsul.
Ezért elektronfelhők keletkeznek, melyek gravitációs hatása az elektronok számának állandó növekedését hozza létre.
Az elektronfelhőkben rezonancia-rendszerek nincsenek (atom, molekula, kristály, stb.) ezért ezekben semmilyen frekvenciájú hullám nem keletkezik. Az elmondottak miatt az elektronfelhők gravitációja állandóan nő. Az elektronok száma, a felhők sűrűsége folyamatosan növekszik.
Mivel hullám nem tud létrejönni, szinkronizálódni „Fekete lyuk” keletkezik.
Egy kritikus tömeg elérésekor az elektronok olyan összepréselődése jön létre, melynek következménye protonok, neutronok, atommagok születése láncreakcióhoz hasonló gyorsasággal.
Szupernova robbanás, rezonancia-rendszerek keletkezése, szinkronizálódása indul meg.
Naprendszer jön létre.
A naprendszerekből keletkező elektronfelhők –„Fekete lyuk”- naprendszerek: állandó körfolyam!
Úrkút, 2008. április 26.
Tamás Jenő
