Több mint 40 évvel ezelütt a modern fizika tévedéseinek bizonyítása céljából vitát provokáltam egy Kossuth-díjas magyar fizikatanárral. Eerrül hallani sem akart, haragosan elutasított, mondván, hogy többek között a tömegdefektus végleg meggyüzte üt a modern fizika igazáról. Kérte, hogy hagyjam el a laboratóriumát. Kértem, hogy miután az egyetemen 5 félév matematikát és fizikát tanultam, engedje meg, hogy a klasszikus fizika tárgykörébe tartozó gondolatkísérlet folytán bebizonyítsam, hogy tévedni fog és késübb elismeri tévedését.

A gondolatkísérlet: A pontból B pontba egy ultrahang jelet adok le. AB távolság (l) ismert, terjedési sebesség ismert (c) frekvencia-hullámhossz ismert (f, ?). A célba érés idütartama (t) ismert.

Kérdés: milyen változás áll be, ha AB távolság között l 2 szélességű hullámot hordozó közeg (levegü) merüleges irányban halad? Legfüképpen elviszi-e a közeg a jelet, vagy sem B pontból? Az elhamarkodott és meggondolatlan (egyébként logikus) válasza: -Igen. Miután az alábbiakban bemutatott gondolatkísérlet levezetése meggyüzte üt tévedésérül, gratulált, de nem ismerte el, hogy ez a Michelson kísérlet értelmezését befolyásolná. Megadott egy nyugat-németországi elméleti kutatóintézet címet, hogy forduljak hozzájuk. Akkor nyugat-németországi címre nem mertem levelezni.

A gondolatkísérletben bekövetkezett változás magyarázata (1-7. ábra) szerint: *irányú hullámmozgás *sebességgel haladó közegnek *- *irányú hatást ad, melyben az BRADLEY irányú utat tesz meg. Ez az út nagyobb mint a Galilei transzformációval kékkel jelölt út. Az idü változatlan, sebességtül nem függü!

A vonatkoztatási rendszerben az út, hullámhossz rövidebb, a frekvencia, az idü változatlan, tehát a vonatkoztatási rendszerben a sebesség kisebb, a BRADLEY irány mindkét vonatkoztatási rendszerben azonos, csak a *ellentétes irányától függ a vektoriális összeadás szabályai szerint. E jelenség szélcsatornában vagy mozgó és álló vonaton áthaladó ultrahanggal lejátszható, mérhetü, bizonyítható. Semmi szükség nincs órák lassúbb járására, idünek sebességtül való függésére!

 

1. Vonatkoztatási rendszer 1-2-3 azonos, v 2 =0

1.  ábra

 

 


2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

7. ábra

Ugyancsak ellentmondónak véli Simonyi Károly. a Fizeau kísérlet eredményét, mert *sebességgel mozgó közeg nem viszi 100% *-vel nagyobb sebességgel a hullámot. Mozgó közeg csak akkor viszi az étert *sebességgel, ha a közeg elektronjai 100%-ban leárnyékolják a teret, tehát elegendü vastagságú, szélességű és hosszúságú mozgó közegen ne legyen elektronnal nem ütközü éterrészecske! Tehát tudok olyan méretű mozgó közegen átvezetni fényt, hogy az 0-100% *sebességgel növelje a fénysebességet! sszefoglalva minden kísérleti jelenség az éterközeg létét bizonyítja, mely közeg megismerhetü sebességeloszlással rendelkezik! Hogy egy mozgó tömeg (elektronok) környezetében melyik irányban mennyire változtatja meg az éterrészecskék sebességeloszlását (a közeg sebességét) egyszerű számítógépes szimulálással lejátszható és regressziós függvénnyel megközelítüen leírható!

Az így megismert függvénnyel könnyen kiszámítható, hogy bármely égitest sebességétül és méretétül függüen a térben az égitest távolságától mérve az égitest *sebességének hány %-ával viszi magával az étert (változtatja meg az éterrészecskék sebességeloszlását)! Integrállal kiszámítható, hogy egy égitest közelében mennyi idüveszteséggel halad a fény! (Nem a hullámmozgás energiakvantumainak tömege kerül görbült pályára a gravitáció hatására)!

Az eddig említett jelenségek vizsgálatára sem a relativitáselméletre, sem a kvantummechanika feltételezésére nincs szükség. Elegendü a klasszikus fizika és a Galilei transzformáció alkalmazása. Az éter részecskék által okozott összes jelenség (gravitációs erütér, magerütér, villamos erütér, mágneses erütér, kémiai kötések, atommag szerkezete, atom szerkezete, molekula, kristály, szilárdság, halmazállapot, hümérséklet, minden frekvenciájú hullámmozgás, sugárzás, elektron perdülete, lefékezüdése, vonzás-taszítás stb.) lemodellezhetü alkalmasan választott sűrűségű és hümérsékletű (sebességeloszlású) gázok és benne elhelyezett alkalmasan választott méretű, tömegű és felületű gömbökkel űrhajókban! Mindezek gondolatkísérletekkel és számítógépes szimulációval is lejátszhatók.

Erthetetlen és logikátlan, az az álláspont, hogy egyetlen jelenség magyarázatához feltételezünk neutrínó létezését, ugyanakkor ennek és még több mint száz jelenség magyarázatához szolgáló éterrészecskék létezését nem engedjük nyilvánosságra és érvényességre jutni, vagy a neutrínót nem ruházzuk fel az éterrészecskéknek tulajdonított összes jelenség okozójának és nem nevezzük éternek!

Az éterrészecske feltételezése elméleti alapot ad arra, hogy feltételezzük hogy az éter kimeríthetetlen energiaforrásul szolgáljon az emberiség számára. A maghasadásból, a magfúzióból, a kémiai reakcióból nyert energiát is az éterrészecskék kinetikus energiájából nyert részecskét (atommag, atom, elektron) gyorsító hatás szolgáltatja, mely azok sebességében vagy rezgésében kinetikus energiaként jelenik meg. Ezért nem kigúnyolható ?örökmozgós? az a személy, aki olyan energianyerü körfolyam lehetüségét állítja melynek egyik fázisában éter által szolgáltatott energia is szerepel. Mivel a magfúzió és maghasadás éter által okozott energiát tartalmazó körfolyam elméleti és technikai megoldása rendkívül veszélyes volta miatt nincs kidolgozva, még kísérleti stádiumban sincs ennek realitása. Az elektron perdületi energiájának lefékezésébül nyert energia visszatérül, mert az éter minden lefékezett elektront újra bepörget eredeti fordulatszámára. Ha az éterrészecskék a hidrogén atomokat olyan nagy sebességre gyorsítja fel az oxigén atomhoz, hogy a keletkezett molekula nagy energiájú atomjai nagy hümérsékletnek megfelelü gerjesztett rezgést végeznek és a molekulák ütközések miatt nagy sebeségeloszlású mozgást végeznek így E 1 energiát nyerünk. Ha e közegbe E 2 energiát vezetünk a keletkezett nagy sebesség és túlgerjesztett atomok elektronjai a kötést biztosítani nem tudják, a közeg atomjaira bomlik és fizikai módszerrel a hidrogén és oxigén szétválasztható. Az E 1 +E 2 energiát tartalmazó atomok kazánba vezetve energiájukat leadva elkülönítve újra a körfolyam indítására rendelkezésre állnak. Az állandóan megújuló energianyereség E 1 ?hatásfok, melyet a kimeríthetetlen éter energiája szolgáltat!

Ha az elgondolást kísérlet után laboratóriumi, kisüzemi, hüközponti majd erüművi méretekben megoldjuk, az energiaimport megszűnik és az energiaárak 20%-ra esnek vissza és az ország nagy problémái megoldódnak. Ha az éterrészecskék léte fizikai valóság, akkor nagy a felelüssége azoknak a tudósoknak, akik a modern fizika álláspontja mellett kiállnak, és megakadályozzák az ennek ellentmondó álláspontok nyilvánosságra hozását és az alapkutatások nagy részét nem fizikai valóság kutatására és annak hasznosítására fordítják.

Sokan kifogásolják, hogy elméletemhez egyetlen számítást illetve képletet nem mellékeltem. Megemlítettem már, hogy egyetlen jelenség sem írható le pontosan képlettel, hanem sokmillió ütközés számítógépes szimulálással megállapított adataiból képzett regressziós függvénnyel közelíthetü meg a szükséges pontosságig. Példaként leírtam 2 kört minden irányból azonos valószínűséggel bombázó sok millió részecske leárnyékoló és egymásra szóró hatásának vektoriális összegzését végzü számítógépes szimuláció algoritmusát, melybül a taszítás jelensége egyértelműen bemutatható titokzatos töltések létezésének feltételezése nélkül. Ugyancsak leírtam sokmillió ütközés hatására bepörgü kör azon elven működü mechanizmusát, hogy a kör kerületén fellépü súrlódó erü a sebességtül függüen nagyobb sebességnél kisebb, mint kisebb sebességnél. Ha valamely irányban a kör elmozdul, abban az irányban a kör egy állandó fordulatszámra gyorsul fel és azt a fordulatszámot állandóan tartja! Tehát az elektron nem ok nélkül pörög. Az említett 2 szimuláció gömbökre vonatkozó algoritmusát programozó matematikusokra kell bízni. A legfontosabb és legsürgüsebb feladatnak tartom a mozgó gömb és perdülettel rendelkezü gömb által megváltoztatott éterrészecskék sebességeloszlásának megállapítását a méret, a sebesség, a fordulatszám és forgástengelyhez viszonyítva. Ezek számítógépes szimulációjának algoritmusát egy nap alatt el lehet készíteni és számítógépen le lehet futtatni. Ezek eredményeinek birtokában könnyen meg tudjuk állapítani, hogy egy égitest tüle milyen távolságban milyen sebességgel ?viszi magával az étert?, vagy milyen perdületű elektronok az atommag vonzás-taszításában, és egymás taszításában, hogy állnak be egyensúlyba és e mentén milyen különbözü frekvenciával rezegnek, csillapodnak, sugároznak stb, stb, stb.


Úrkút, 2008. április 26.

 

Tamás Jenü

 

Tamás Jenü - +36 30 912 8905 - e-mail: teaapartman@gmail.com.